ἐάν, ἄν, forma ἤν non videtur exhiberi apud Ar, cf EuckenI 65 (ἢν μὴ ἁρμόττῃ πο20. 1457 a3, sed ἣν μὴ ἁρμόττειVbl Poet III 306 e cod A^{c}). -- ἐάν περ Φδ10. 218 a4.Μζ12. 1038 a13. Ργ16. 1417 b13, ἄν περ Φδ8. 215 a2.Μβ6. 1003 a16. Πε10. 1313 a4. -- ἐάν τε -- ἐάν τε,ἄν τε -- ἄν τε, ἄν τε -- ἐάν τε eum coniunctivo Πγ11.1282 b3. δ12. 1296 b36. f 85. 1491 a9. al, elliptice sineverbo Αβ2. 54 a16. Πγ8. 1280 a1. δ16. 1300 b24. --ἐὰν μὴ elliptice i q praeterquam ηεβ1. 1219 b25. -- ἐάν,ἄν ubi in Aristotelicis libris eum indicativo coniunetumlegitur, librariorum errore factum videtur, ἂν οὕτως ἐλύθηΡβ25. 1402 b30 (εἰ Spgl Bk^{3}, λυθῇ ci Bz), ἂν τὰ πρὸσαὐτὴν τὴν τέχνην ἀδύνατα πεποίηται πο25. 1460 b22 (Bk,sed ἂν om cod A^{c}, cf Vahlen Poet IV 413); in libropseudepigrapho περὶ φυτῶν et ἐάν et aliae eoniunctionescum ἄν compositae saepe optativum, aliquoties indicativuma se suspensum habent, ἐάν e optativo φτα1. 815 a23, 24.5. 821 a14. β3. 825 a4 (c coniunct et optat α7. 821 b30,31), ὁπόταν, ὅταν c opt φτα2. 818 a1. β7. 827 a13, ἔστ̓ἄν c opt φτβ1. 822 a20. 8. 828 a23, coni et opt β10.829 b7, ἐὰν c indicativo φτβ2. 823 a8, ὁπόταν c ind φτβ7.827 a30. ἐὰν εἴ τι τρέφεται φτα1. 815 b11. -- κἂν καὶἔχωσι, κἂν καὶ οὐκ ὦσι φτα3. 816 b26, 21.
Liddell-Scott-Jones: A Greek-English lexicon
ἐάν (so early Attic Inscrr., as IG12.3.20, εἰάν sts. after B.C. 400, ib.22.28.17, cf. PEleph.1.8,10 (iv B.C.)), also contr. ἤν and ἄν, v. ἤν, ἄν (B) [ᾱ], which by crasis with καί become κἄν:—
if haply, if
, regularly folld. by subj.: for its use and for examples, v. εἰB. 11, and ἄν (A) B.1.1. II. in Hellenistic and late Greek, = ἄν after relative Pronouns and Conjunctions, as ὃς ἐάν who
soever
, LXXGe.15.14, PTeb. 107.8 (ii B. C.), Ev.Matt.5.19, al.; ὅσος ἐάνPPetr.3p.120(iii B.C.), Ev.Matt.18.18; ὅστις ἐάνPh.1.220, M.Ant.9.23; ὅπου ἐάνEv.Matt. 8.19, etc.; ὅθεν ἐάνGp.1.3.3: folld. by ind., LXX1 Ki.2.14. [The second syll. of ἐάν is long, S.OC1407, Ar.V.228, Sopat.6.9.]